Újranyílt Csiszta(gyógy)fürdő!

Több, mint 18 év kényszerpihenő után újranyílt a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút fővonala. 2002 nyarán szűnt meg a személyforgalom Hunyadi-akol és Csisztagyógyfürdő, illetve Táskai delta és Táska között. Amikor bezárták, gyakorlatilag csak kisebb pályajavítások költségeit akarták megspórolni, bár a hivatalos jegyzőkönyvekbe a kirívóan rossz pályaállapotok kerültek a bezárás okaként.

A GV hálózata

A XIX. században csapolták le a korábban a Balatonhoz tartozó Nagybereket. Először egy rövid, 600 mm-es nyomközű vágány épült, de 1950-ben 760 mm nyomközzel indult meg a merőleges gátakon vezető gazdasági vasúthálózat építése. A GV-n komoly teherforgalom volt, de igazán mezőgazdasági művelésbe nem sikerült vonni a területeket. Emiatt a teherforgalom már a szocializmus idejében csökkenni kezdett, de szerencsésen föllendült az idegenforgalom. Először a Fekete-akol állomásig vezető fővonalat Csiszta megálóhelyig hosszabbították meg. Körüljárni ekkor csak Fekete-akolban lehetett, Csisztára tolva érkezett a vonat. Innen 1987-ben hosszabbították meg Csisztagyógyfürdőig, ahol háromvágányos állomás épült.

Ekkoriban Feketebézseny környékén már fölszámolták a szárnyvonalakat, a kilencvenes években fölszedték a maradék teherforgalmú vonalakat is. A deltavágányok megmaradtak, de megszűnt Rigóháza és Kundpuszta elérése is. Táskára pince- és vadászvonatok indultak a programturizmus előfutáraiként.

2002-ben az első Orbán-kormány készítette elő a kisvasút bezárását, de a lakatot végül a Medgyesi-kormány tette rá a csisztai vonalra. A folyamatot fölgyorsíthatta, hogy a nyár közepén a táskai vonalból 500 métert egyetlen éjszaka alatt elloptak. Ez komoly logisztikai bravúr lehetett, kapcsolószerekkel több, mint 15 tonna acélról van szó. A bezárás alapját jelentő, járhatatlanságról szóló jegyzőkönyveket beszámolók szerint örömmel írták alá a pályamunkások. A járhatatlanság nem igazán volt valós, egy évvel korábban a 25 km/h-s pályasebességű vonalon még kb. 40-nel rongyoltunk végig egy balatoni nyaralás során. A csisztai vonalat még évekig karbantartották vasútbarátok (szerették volna, ha hajtánypályává alakíthatják), beszámolóik szerint sem volt olyan rossz a helyzet.

Csak a Balatonfenyves-Somogyszentpál vonalon maradt meg a személyforgalom, mivel az közúton nem pótolható. A bezárás idejének minden eseményéről hírzárlat volt érvényben.

Újraindulás

2019-ben 650 millió forintot ítéltek meg az Imremajor és Csisztafürdő közötti vonal újjáépítésére. (Ezek eredeti neve Központi főmajor és Csisztagyógyfürdő volt.) Végül 2,1 milliárd forintba került, amiben nincsenek benne az önkormányzati beruházásból meg-/újjáépülő felvételi épületek. A vonalon két órás ütemes menetrend lépett életbe, miközben Somogyszentpál hivatásforgalmi kiszolgálása is megmaradt. Az újjáépítésért Buzsák és a többi érintett település polgármesterei, a körzetek képviselői és lelkes MÁV-START alkalmazottak is sokat tettek, pártállástól függetlenül.

A vonatúton más kisvasutaktól merőben eltérő tájon utazhatunk. Érdemes mindkét vonalat bejárni. Jó eséllyel láthatunk vadállatokat is a vonatból, bár főleg a téli időszakban. A 42 °C-os termálvizű csisztai gyógyfürdő télen, de esősebb nyári napokon is ideális program lehet, a kisvonatozással egész napos elfoglaltságot jelentve. Keszthelyről és Fonyódról nagyon gyorsan elérhető.

A GV vonalain a MÁV-START 25%-kal olcsóbb, regionális díjszabása van érvényben, de ezt csak akkor lehet kihasználni, ha csak a kisvasútra vesszük meg a jegyet. Megvehetjük azonban bármely vasútállomástól egyben is, ám ekkor rendes díjszabással számolják ezt a szakaszt is. Még így is sokkal olcsóbb lesz, mint a legtöbb erdei vasút. Aki egész napos programot tervez, ebédjét Imremajorban vagy a csisztai fürdőnél költheti el.

• A kisvasút két vonalának menetrendi táblázata

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

You might also like

---

More from ELŐVÁROS

---