Előrehozott fölszállások Budapesten

Folyamatos kampánymódban van már mindenki. Egészen egyszerű, elvileg teljesen szakmai döntésekről megy politikai, ideológiai vita, sőt a pártok alapvető értékei és korábbi, történelmi jelentőségű eredményei is előkerülnek. Nade nézzük a konkrétumokat!

A Budapesti Közlekedési Központ bejelentette, hogy jelentősen kiterjeszti a korábban már többször kiterjesztett első ajtós fölszállást. A BKK indoklása alapján:

A Budapesti Közlekedési Központ a javuló jegy- és bérletvásárlási szokások és az utasok biztonságérzetének növelése miatt a jövőben minden olyan vonalra kiterjeszteni tervezi az első ajtós felszállási rendet, ahol az nem okoz fennakadást vagy nem növeli jelentősen a menetidőt.

A két héttel ezelőtti bejelentés óta szinte elszabadult a pokol. Ez kiváló lehetőségeket jelent arra, hogy kijelenthessük, a főpolgármester Karácsony Gergely alkalmatlan. Hiszen nyilván nem tiszteli az utasokat. Nyilván szándékosan okoz kényelmetlenséget nekik. Nyilván van valami hátsó szándéka vele, amivel újabb kormányellenes nyilatkozatokat akar tenni. És emiatt variál a jegyautomatákkal is.

Ugyanakkor az első ajtós fölszállást leginkább az előző városvezetés alatt terjesztették el, és nem is véletlenül.

Miért kell egyáltalán elsőajtózás?

Szabálykövető, ritkán lakott, és pláne pletykás vidékeken elvileg nem lenne rá szükség. Senki nem merné megkockáztatni, hogy a közösség bliccelőnek kiáltsa ki. Egy budapesthez hasonló világvárosban azonban a saját erkölcsi normánkon kívül más belső motiváció nincs a szabálykövetésre. Ki tudná meg, hogy három hónapos bérletet mutogatunk a metró lejáratánál? Azt mindenki tudja, hogy Vásárosnamény-Fehérgyarmat vonatjeggyel, könyvtári belépővel és nagy lendülettel is beengednek. Mindet kipróbáltam, de szigorúan úgy, hogy amúgy volt bérletem.

Ez persze komoly sérelem a valóban jegyet/bérletet vásárolóknak. Szerintük a bliccelők őket személyesen árosítják meg, hiszen az ő utazásukat is a szabályos jegyvásárlók fizetik. Ráadásul sokszor azért kell bliccelővé válnia valakinek, mert a jövedelméből nem tudja az amúgy átlagfizetéshez képest nem túl drága bérletét fedezni. Nincs tehát választása. Azt fontos tudni, hogy a pénztári bevétel a közösségi közlekedésben csak 10-20%-át fedezi a költségeknek. A többi az adónkból megy. A többet kereső, így több adót fizető személy is úgy érezheti, hogy azon keresztül is a bliccelőket finanszírozza.

Az ellenőrök nem elég hatékonyak, és extrém esetekben tehetetlenek is. Sokszor a bliccelő, mire lebukik, már jelentősen közelebb jutott a céljához. Oda is gyalogolhat, vagy mehet leszállítás után a következő busszal. A büntetést sose fizeti ki. Ha eleve föl sem jut a járműre, akkor nem tudja igénybe venni a szolgáltatást ingyen.

Ez alapján az elsőajtós fölszállás egy hatékony bliccelés elleni taktika.

És a fenti érvelés masszívan jobboldali, konzervatív. És teljesen valid is.

Miért akarja ezt most a libernyák városvezetés?

Persze idézőjelben. Nos, mert egyrészt ez egy politikai realitás. Az SZJA bizonyos százalékától régen, az iparűzési adótól idén megfosztott önkormányzatnak nyilván muszáj minden forintot megfognia. Másrészt az európai gyakorlat az, hogy a közösségi közlekedést is számonkérhető magáncégek végzik nagyrészt. Elég sok pénzért, de hibátlanul. Budapesten is vannak ilyen megbízott cégek például a Deutsche Bahn Arriva leányvállalata. És az egy igazán liberális, piacpárti döntés, hogy a résztvevő cégek kapják meg a szolgáltatásuk ellenértékét.

Szakmailag

Sajnos a mostani városvezetés alatt kevésbé érezhető, hogy a szakmaiságnak, sokkal inkább a politikának rendelték alá az ikonikus vezető beosztásokat. Elég csak Tengerből Született Katára gondolni… Ugyanakkor az elsőajtózás abszolút szakmai kérdés.

Buszokról beszélünk, ami elvben a legalacsonyabb szintű szolgáltatás a közösségi közlekedésben. Budapesten a közlekedés alapja a vasút, a metró és a HÉV, az elosztás legfontosabb hálózata a villamos és a trolibusz. A dízelbuszok csak néhány perces ráhordást csinálnak, kivéve néhány extrém helyet.

De az extrém helyeken, mint az Újpalota-Rákócsi út busztengely, Csepel, vagy Dél-Buda, sem mindig baj az elsőajtózás. A Szent Imre téren vagy Újpalotán a legtöbb utas egy helyen száll föl. Utána sok megálló jön még, de ott nincs annyi fölszálló, a lámpaciklusok miatt a többi megállóban már nem lesz torlódás. Így a kis számú, nagy fölszállós megállóban ici-picit tényleg nőhet a menetidő. Nem sokat, mert a lámpák az autókhoz igazodnak, nem a buszokhoz.

Szóval összességében ezek helyes döntések. A legforgalmasabb vonalakon nem lesz bevezetve. A csuklós, de pici utcákon át járó 36-oson jogos volt, hogy bevezették. Mobilbérlettel gyorsan és kényelmesen föl lehet jutni a buszokra, de ne felejtsük el, a kötött pálya a közösségi közlekedés alapja!

You might also like

---

More from ELŐVÁROS

---