Mindenki ekézi a BKK kommunikációját

A Közlekedő Tömeg egyesület osztotta meg, hogy egy BKK-s kommunikátor kommentjében nemlétezőnek minősített egy nagyonis létező problémát. Az alapfelvetés, hogy a Széll Kálmán téren igénytelenül cetliznek az amúgy csúcsmodern megállótáblákra. Ez amúgy a metrópótlás kapcsán is fölmerült már problémaként, akkor azt hozták indokként, hogy gyorsabb nyomtatni és celluxozni, mint nyomdailag legyártani a felújításnál kialakított tájékoztatófelületekre a szükséges elemeket.

A probléma nagyon sok rétegben értelmezhető, külön pikantéria, hogy Vitézy Dávid, a BKK korábbi, a BFK jelenlegi vezetője is kommentált a poszt alá. Szóval mi is a pontos probléma?

Igénytelen kommunikáció

A legsúlyosabb probléma nyilván az igénytelen kommunikáció. A celluxozás hirtelen információközlésre jó lehet. Londonban például spárgával kötözik fákra-oszlopokra a helyi társadalmi egyeztetések tájékoztatóit és QR-kódjait, csak éppen ott minden utcában fut egyszerre úgy tíz. Leginkább azt árulja el a celluxozás, hogy a drágán beszerzett kommunikációs felületek nem alkalmasak a feladatuk ellátására. Lehet, hogy olcsóbb lett volna néhány monitor is. De a MÁV-START például mágneses vitrinkre alapozza az utastájékoztatást, és rendszeresen ellenőrzi is, hogy a központban elrendelt kihelyezések megtörténnek-e.

További probléma, hogy az ilyen kihelyezések rendkívül gyorsan eltűnnek az eső, a szél, a természetes kopás miatt. Így pedig, aki nem minden nap veszi igénybe a közösségi közlekedést, vagy legalábbis adott terület felé ritkán jár, nem tudja meg az aktuális információkat.

Nem marginális

Régi kommunikációs igazság, hogy panaszkodni jobban szeretnek az emberek, mint dicsérni. Az is igaz, hogy a válságkezelés egyik fontos pontja a megfelelő kommunikáció. Ha utazás közben az utas váratlan helyzettel találja szembe magát, jobb, hogyha arról tud lelkendezve írni, hogy milyen jól megszervezték az utastájékoztatást, mint ha arról, hogy eltévedt a város egy olyan részén, ahol mindig csak átutazóban szokott járni.

Egy közlekedési cégnek a járművek fedélzetén dolgozók mellett a kommunikáció a fő kapcsolata az ügyféllel, és alapvetően meghatározza az utazási élményt. Ez igaz a honlapra, igaz a megállótáblákra, térképekre, és persze a panaszkezelésre. Fontos, hogy a közlekedésben aránylag sok a „user errror”, vagyis amikor a felhasználó (is) hibás, de a közlekedésszervezőnek ilyenkor is illik belegondolnia, hogy mindent megtett-e a sikeres kommunikáció elősegítéséért.

A KT beszámolója szerint a Kalefon kihelyezett térképek jórészén még le van zárva az M3-as metró déli szakasza, de közlekedik a középső; mindez Buda egyik legforgalmasabb csomópontján, egy kilométerre egy nemzetközi forgalmat bonyolító vasútállomástól. És heteken belül újraindul a turizmus.

Ugyanakkor a megnyilatkozó közlekedéskommunikátor véleményével szemben nem mindenki rutinos közlekedő és van magától is tisztában az aktuális közlekedési helyzettel a helyiek közül sem. Én teljesen meglepődtem, amikor egy verőfényes reggelen először megfigyeltem, hogy a szokásos 15 perc helyett kétpercenként dübörög el egy BKK busz az ablakom alatt. Ráadásul nem a szokásos csuklós, hanem szóló buszok. Abszolút fogalmam sem volt róla, hogy a szokásos munkábajárós buszomat átterelték az én utcámba egy négyhónapos fölújítás miatt.

Persze, ez régebben volt most már megtanultam. Jövő héten viszont újraindulnak a középiskolák, köztük az az intézmény is, ahol én tanítok. Országos beiskolázású intézmény vagyunk, Fonyódtól Salgótarjánig mindenhonnan vannak diákjaink, akik a digitális oktatás ideje alatt a Főváros közelében sem jártak. Ők nagyon meg fognak lepődni, hogy a szokásos buszuk nem balra, hanem jobbra gurul ki a Kökitől, és ha nincsenek plakátok, nincs unásig ismételt bemondás, akkor nem fogják tudni, hogy mi történik velük. Ráadásul nemzetközi iskola vagyunk, Kínától Amerikáig járnak hozzánk néha magyarul egyáltalán nem beszélő diákok, nekik fontos, hogy angolul is megismerhessenek minden információt.

Több is veszett Mohácsnál?

Lehet érvelni az önkormányzati megszorításokkal, de a tájékoztatási területen nem dolgoznak kevesebben a BKK-nál, mint korábban. Ezért nem annyira elítélhető Vitézy Dávid kommentje sem, amelyben arra utal, hogy az ő vezetése alatt a kommunikáció kiemelt szerepet kapott, és azóta ez jócskán leépült. A közlekedésbarátok „barnaköpenyesnek” nevezik azt a hozzáállást, ami szerint az utazó örüljön, hogy utazhat.

Ez a hozzáállás engem roppant szomorúvá tesz. És a kommunikáció az a terület, ahol tényleg több múlik az akaraton, mint a pénzen, így nem tudok szó nélkül elmenni a barnaköpenyesség mellett. És a BKK dolgozó megjegyzése, hogy „normális ember feltalálja magát” a barnaköpenyesség csimborasszója.

Ne maradj le a híreinkről, kövesd a Facebook-oldalunkat!

You might also like

---

More from ELŐVÁROS

---