A HUNGRAIL a magyar vasúti árufuvarozási forgalom 11%-os csökkenéséről számol be

Az iparági szövetség szerint a visszaesés az előző évek csökkenését követi, és mind a gyengébb keresletet, mind pedig a szolgáltatókra nehezedő egyre nagyobb költségnyomást tükrözi.

A HUNGRAIL legfrissebb vasúti árufuvarozási költségindexe szerint a vasúti árufuvarozás teljesítménye Magyarországon 2025-ben 11%-kal csökkent, tonnakilométerben kifejezve.

A HUNGRAIL jelentése szerint a vasúti árufuvarozás konkrét költségei 2025-ben 11,8%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy az egész ágazatban költségcsökkentő intézkedéseket, szervezeti átszervezéseket és létszámleépítéseket hajtottak végre. Csak a negyedik negyedévben a bruttó tonnakilométerenkénti költségek 5%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A szövetség a növekedést elsősorban az emelkedő energiaáraknak, a pályahasználati díjak emelkedésének, a megnövekedett üzemeltetési és tolatási költségeknek, valamint a növekvő munkaerő-költségeknek tulajdonította. A HUNGRAIL szerint a vállalati általános költségek csökkentése nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza ezeket a költségnövekedéseket.

A keresleti feltételek is romlottak az év folyamán. Magyarország külkereskedelmi forgalma visszaesett, míg a szállításigényes ágazatok – köztük az építőipar és a nehézipar – alacsonyabb termelést regisztráltak, ami csökkentette a teherszállítási szolgáltatások iránti keresletet.

Míg a költségek meredeken emelkedtek, a vasúti árufuvarozási díjak 2025-ben 2024-hez képest átlagosan csupán 2%-kal emelkedtek. A HUNGRAIL rámutatott, hogy a szolgáltatási szektor 6,7%-os átlagos inflációjához viszonyítva ez 4,7%-os reálértékű csökkenést jelentett. A negyedik negyedévben az árufuvarozási díjak nominálértékben 1,4%-kal csökkentek.

Az index szerint a vasúti árufuvarozóknak 2025-ben további 9,8%-os díjemelésre lett volna szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák a növekvő költségeket. A HUNGRAIL szerint a közúti szállításból eredő verseny és a gyengébb kereslet korlátozta a fuvarozók azon képességét, hogy a megnövekedett költségeket az ügyfelekre hárítsák.

A szövetség arra figyelmeztetett, hogy a csökkenő megrendelésállomány és a romló jövedelmezőség kihívások elé állítja a vasúti árufuvarozókat és a logisztikai szektort általában. A szövetség kormányzati intézkedéseket szorgalmazott a vasúti árufuvarozás gazdasági fenntarthatóságának javítása érdekében.

A HUNGRAIL számos olyan intézkedést határozott meg, amelyeket VÁGTA programjába is beépített, többek között az egykocsis szállítás támogatásának visszaállítását, a pályahasználati díjak felülvizsgálatát, a kombinált közlekedés támogatásának bevezetését, valamint az ipari mellékvágányok és az utolsó kilométeres vasúti összeköttetések újraélesztését célzó ösztönzőket. A szövetség szerint a magyarországi 944 mellékvágány kevesebb mint fele működik jelenleg a vasúti logisztikában.

A szervezet emellett szorgalmazta a szabályozott üzemanyag-árazási mechanizmusok kiterjesztését a vasúti üzemeltetőkre, a hálózati használati díjak csökkentését, valamint a magyarországi kötelező megújulóenergia-támogatási rendszerhez kapcsolódó költségek megtérítésének módosítását. A HUNGRAIL becslése szerint ezek a díjak évente 3–5 milliárd forinttal (7,5–12,5 millió euróval) növelik a teherszállítók költségeit.

A jövőre nézve a HUNGRAIL szerint az emelkedő energiaárak és a globális logisztikai bizonytalanság további nyomást gyakorolhat az ágazatra 2026 folyamán, ami tovább rontja a keresletet és a jövedelmezőséget.

More from VASÚT

---