Októberben megkezdik a Duna szerbiai szakaszán található második világháborús hajók kiemelését

Belgrád, 2022. augusztus 25., csütörtök (MTI) – Októberben megkezdik a kiemelését azoknak a második világháborús német hajóroncsoknak a Duna szerbiai szakaszán, amelyek a jelenlegi nagyon alacsony vízállás miatt ismét felszínre kerültek. A hajómaradványok nyolc évtizede nehezítik a közlekedést a Vaskapu-szorosnál.

Legalább húsz hajó található a román határhoz közeli Prahovónál a Dunában, ezek közül most három vált szinte teljesen láthatóvá, a vízből egy árbóc, a fedélzet és a raktér egy része is kilátszik.
Nem először fordult azonban elő, hogy az 1944-ben elsüllyedt hajók felszínre kerülnek, ez minden alkalommal megtörténik, amikor huzamosabb ideig nagyon alacsony a Duna vízszintje, legutóbb 2017-ben volt nagyon alacsony a vízállás, akkor is láthatóvá váltak a roncsok.
Walter Stettner Ritter von Grabenhofen altábornagy parancsára a német haderő 1944. szeptember 5. és 7. között a német Fekete-tengeri flotta 177 hajóját süllyesztette el, amikor az a Vörös Hadsereg elől vonult vissza.
A hajóroncsok az utóbbi majdnem nyolc évtizedben megnehezítették a folyami hajózást a Vaskapu-szoros utáni szakaszon, a hajókon ugyanis még fel nem robbant gránátok is vannak, illetve a roncsok – még magas vízállás mellett is – ellehetetlenítik a hajózást bizonyos részeken. A roncsok miatt a folyó hat kilométeres szakaszán csak egy szűk, 50 méteres csatornán lehet hajózni, ezért a szembejövő hajók gyakran több órát is várakoznak, kerülésre vagy kitérésre ugyanis nincs lehetőség. A navigációs térképeken a Duna szerb-román határon található szakaszát fehér színnel jelzik, ami azt jelenti, hogy feltérképezetlen területről van szó. A prahovói kikötőt is csak néhány éve aknamentesítették.
Az utóbbi tíz évben többször is felmerült, hogy kiemelik a második világháborús hajókat a folyóból, ám ez mindeddig nem történt meg pénzhiány miatt. Szerdán azonban Veljko Kovacevic közlekedésügyi segédminiszter bejelentette, hogy október megkezdik a hajóroncsok kiemelését, és erre az Európai Uniótól, valamint a Természetvédelmi Világalaptól kap pénzt Szerbia. A legalább öt évig tartó projekt összköltsége a becslések szerint 32 millió euró (valamivel több mint 13 milliárd forint).
A segédminiszter tájékoztatása szerint a nyolcvanas években a román fél már megpróbált egy hajót kiemelni, ám az felrobbant két ember halálát okozva. A mai műszaki fejlettség azonban már lehetővé teszi, hogy feltérképezzék, pontosan hol is találhatók a fel nem robbant lövedékek, és azokat hogyan lehet a legjobban megközelíteni. Éppen a megközelítés veszélyessége akadályozta eddig a színesfémtolvajokat és kincskeresőket, hogy a roncsokba bújva fosszák ki a nyolc évtizedes maradványokat.
A tervek szerint azért tarthat majd öt évig a feltárás, mert a hajókat darabokra kell vágniuk a búvároknak. Amikor robbanószerhez érnek, akkor azt előbb hatástalanítani kell, és csak utána folytatódhat tovább a munka. A tervek szerint a hajók egyes részei a műemlékvédelmi intézet felügyelete alá kerülnek, de a folyóparton egy hadi kiállítást is kialakítanak, amely vonzó lehet a turisták számára is.
A hajó- és más úszójármű-maradványok a Vaskapu-szoros öt kilométeres körzetében helyezkedhetnek el, így nem csak egy ponton kell eltávolítani a roncsokat. Egyelőre csak a legkritikusabb szakaszokat tisztítják meg, hogy a közlekedést lehetővé tegyék a Vaskapu II. vízerőmű környékén. Emellett eltávolítanak egy olyan hajót is, amely ugyan nem akadályozza a közlekedést, ám az utóbbi időben elkezdett belőle folyni az üzemanyag, amely veszélyezteti a folyó ökoszisztémáját.