V0 70 éve van, de nem használja elég vonat

Ezen próbál most változtatni a Vasúti Pályakapacitás-elosztó kft. (VPE) a meglévő, Budapestet elkerülő vasútvonalak népszerűsítésével.

A V0 elnevezést egyébként sok közlekedési szakember nem kedveli, mert az M0-hoz való hasonlatossága azt az érzetet kelti, hogy a vasútnak ugyanolyan elkerülőre van szüksége, mint a közútnak, pedig valójában a vasút teljesen máshogy működik. Vasutat építeni nagyon drága, de ahol elkészül, ott a közúthoz képest óriási kapacitással bír, és szoftverrel (például ETCS Level 3 vonatbefolyásolás és mozgó blokkok) alaposan bővíthető is.

Mi a VPE?

A magyar vasút EU-s jogharmonizációja keretében különválasztották a vállalkozói és pályavasutakat, illetve a MÁV teherszállítását később ettől függetlenül privatizálták. Sokak szerint ez okolható a MÁV-csoport veszteségességéért, de valójában a Rail Cargo Hungaria szerény, egymilliárdos nyereségnél vette át az ágazatot, most pedig közel négymilliárdos veszteséget termel (ennek oka részben az erőteljes vonóerő és vontatottállomány-frissítés illetve könyveléstechnika is). Eközben a MÁV-START és a csoport más tagjai összesen 350 milliárd forint támogatást és árkiegészítést kaptak (így technikailag egyébként nem veszteségesek).

Ez azonban szükségszerű, mivel közszolgáltatásról van szó, a környezet védelme, az utak terhelésének csökkentése és a polgárok helyváltoztatási jogának biztosítása összességében komoly haszonnal jár az országnak. Így viszont a MÁV-csoport nem független piaci szereplő, ezért kell a VPE, aki biztosítja, hogy minden pályahasználó egyenlő feltételek mellett juthasson úgynevezett menetvonalakhoz.

Prioritást élveznek az egész évben közlekedő, ütemes menetrend szerinti személyszállító vonatok. Az éves menetrendben azonban a teherszállító magánvasutak is igényelhetnek állandó menetvonalat. Az ezután fönnmaradó „résekbe” pedig a VPE úgynevezett kínálati menetvonalakat is kiszerkeszt. Szükség esetén akár azonnali menetvonal-igénylésre is van lehetőség.

A meglévő elkerülők

Budapest mindig is szűk keresztmetszet volt. Budán a Déli Vasút, Pesten az Osztrák-magyar Államvaspálya Társaság volt a legerősebben jelenlévő társaság, és nem fűződött érdekük a hálózatuk összekapcsolásához. Későn épült csak meg az Összekötővasúti híd, amelynek ebből a szerepéből származik a neve. A „déli” szó hibásan kerül mellé a térképeken és cikkekben. Északon pedig az Újpesti vasúti híd nevébe kerül hibásan az „összekötő” szó.

Az újpesti hidat csak 1955-ben tudták újjáépítve átadni a Második Világháború után. A KGST-tagországok közötti kereskedelem segítésére viszont már 1951-ben megépült a Vácrátót-Galgamácsa vasútvonal. A hatvani deltavágánnyal, illetve a később megépült szolnoki csomóponttal és a ceglédi deltával Románia és Jugoszlávia számára is remek kerülőutat adott Csehszlovákia felé. Könnyen elérhetőek lettek az NDK iparvárosai és kikötői is. A vasútvonalat 1985-ben villamosították Aszód és Vác között, részben a csatlakozó vicinálisok pályája fölött.

A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti forgalomban a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas vasútvonal is szerepet játszott, erre járt a Puskin gyorsvonat is. Egyfajta elkerülőként gondolhatunk a Kiskunhalas – Bátaszék – Dombóvár – Gyékényes vonalra is. Mivel az nem villamosított, ritkán kap szerepet, de például a kecskeméti Mercedes-gyár használta már.

Most a VPE a 82-es Szolnok – Hatvan és a 77-es Aszód – Vác vonalakat propagálja a Budapesten túlra közlekedő tehervonatok számára. A vonalakon 60-80 km/h a pályasebesség, ami a tehervonatoknak elég lehet. Ha elkezdődik a Kőbánya-felső és a Keleti közötti harmadik vágány építése, illetve a már zajló munkák a Déli Körvasút mentén elég komoly torlódásokat okozhatnak a fővárosban, ezért célszerű lehet néhány vonatot arra terelni.

Ma sokszor azért jönnek be a vonatok például Ferencvárosba, mert a személyzetcserét ott egyszerűbb megvalósítani. Ám egy Lőkösháza-Rajka vonat számára a közeljövőben jóval gyorsabb lehet a Hatvan-Szob útirány Pozsony felé. A VPE kft. hangsúlyozza azt is, hogy mivel másodrangú vonalakról van szó, a pályahasználati díj is kedvezőbb lehet. Mivel az érintett vonalak villamosítottak, végig a meglévő mozdonnyal közlekedhetnek arra is a vonatok. A deltavágányok miatt irányváltásra sincs szükség.

A vonal személyforgalmán sokat segítene, ha nem kellene megtörni Aszódon és Vácon a vonatokat, illetve elérhetővé válna Kisvácnál az oktatási centrum. Ezt Hatvan – Vác – Diósjenő között közlekedő villamos+akkus hajtású FLIRT-ökkel meg lehetne valósítani. Sajnos jelenleg Galgamácsa és Vácrátót között a személyforgalom szünetel.

Vajon láthatunk majd rendszeresen hosszú tehervonatokat tekeregni a Duna és a Tisza vízgyűjtőjét elválasztó dombok között?

You might also like

---

More from LOGISZTIKA

---