Az indiai mutáns az egész hajózást megrázhatja

„A márciusi Szuez-elzárás semmiségnek fog tűnni ahhoz képest, ami most következik”, mondta Mark O’Neill, a hajózószemélyzettel foglalkozó InterManager cég elnöke. Hozzátette, hogy sem a hajózásban érdekelt országok, sem a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet ENSZ-szerv nem tett eleget a vakcináció előrehaladása érdekében.

Háttér

Mikor az Ever Given márciusban elzárta a Szuezi-csatornát, elég komoly káoszt hagyott maga után a Távol-keletről Európába tartó hajóútvonalakon. A szigorú menetrend szerint közlekedő, mondjuk Sangháj és Rotterdam között akkár 10-15 kikötőben is megálló linerek komoly késéseket szenvedtek. Ez pedig sok mindent borított: a kikötőkbe vasúton és közúton nyilván a menetrend szerinti időre érkeznek meg az áruk, ezek hiába várták a hajó fölbukkanását. Ázsián belül oda-vissza jelentős volumenben szállítanak alapanyagokat is, így a gyártás is elakadhatott. Az akár két hetes késés azt jelenthette, hogy mire az első hajó kiköt a Távol-keleten, már több hajónyi rakomány várakozhat ott, aminek elég nehéz tárolóhelyet is találni.

A konténeres cégek mindenféle módokon próbáltak úrrálenni a káoszon. Kihagytak megállókat, és az oda irányított árut egyébként is kevésbé kihasznált kisebb hajókkal próbálták elszállítattani. Kipróbáltak alternatív, például részben vagy egészben vasúti útvonalakat is. Elkezdték Kína és Délkelet-Ázsia felől kisebb hajókkal előre Indiába szállítani a konténereket, így az Európából visszatérő hajók gyorsabban megfordulhattak. Egyes cégek akár más viszonylatokról is átcsoportosíthattak hajókat, késleltethették a személyzetcseréket vagy a karbantartásokat.

Végeredményben most az Indiai-óceánon a legtöbb hajó és a legtöbb személyzet egyáltalán nem ott van, és nem pont azon az útvonalon jár, amelyiken amúgy kellene neki. Rengeteg hajó vagy hajós járt az elmúlt hetekben Indiában, és így juthatott a fedélzetére a SARS-Cov-2 vírus. Ebbe a káoszba tenyerel bele az Indiában elindult legújabb koronavírus-hullám és az azt okozó mutánsok.

A várható következmények

Niels Bruus, a Maersk szakembere szerint a tavalyihoz hasonló problémák várhatóak a személyzetcserékkel. Sok országban vezetnek be beutazási korlátozásokat, így például Ausztráliába lehetetlen Indiából személyzetet juttatni repülővel. A Fülöp-szigetekiek mellett rengeteg az indiai származású tengerész a hajókon, és India a globális kereskedelemben is fontos szereplő. Sokszor a hajóra negatív teszttel fölszálló új személyzetről pár nappal később kiderül, hogy mégis megfertőződött, ilyenkor pedig az egész hajó mozgásképtelenné válhat.

Már amikor a felszállni készülő firss személyzetnek egyáltalán megérkeznek a teszteredményei. Ez egyre gyakrabban kimarad Carl Shou, a Wilhelmsen igazgatósági tagja szerint, aki a helyzetet úgy jellemezte, hogy „az indiai egészségügy gyakorlatilag összeomlott.”

Miközben számos országban nem vagy minimális a beoltottak száma (Indiában jelenleg a lakosság 10%-a kapott legalább első dózist), néhány helyen már fölmerült, hogy az üzleti utasoktól is oltást kérnek. Mivel a tengerészeket sem az anyaországuk, sem az ENSZ nem priorizálja az oltási programokaban, így az ügyben tehetetlen cégek további nehézségektől tartanak. Szerintük egyre többször fogják karantén vagy bürokratikus okok akadályozni a hajók kikötését.

Mindez pedig a Távol-keleti cégek európai raktárainak kiürülését, az ellátási láncok újabb, még súlyosabb zavarát okozhatják. Ez Európának különösen rosszul jön, hiszen az előrehaladó oltási programok miatt pont a gazdaság helyreállása válik így nehezebbé. Ez is egy példája annak, hogy a csak a saját lakosságot érintő, önző oltási rend az EU-ban vagy az Egyesült Államokban a magas arányban átoltott lakosság életének normalizálódását is veszélyzeteti.

Forrás

You might also like

---

More from HAJÓZÁS

---