Az Egyesült Államok arra figyelmezteti a hajózási cégeket, hogy szankciókkal nézhetnek szembe, ha iráni díjakat fizetnek a Hormuzi-szorosban

Az Egyesült Államok arra figyelmezteti a hajózási vállalatokat, hogy szankciókkal nézhetnek szembe, ha Iránnak fizetnek azért, hogy biztonságosan áthaladhassanak a Hormuzi-szoroson.

DUBAJ, Egyesült Arab Emírségek – Az Egyesült Államok arra figyelmezteti a hajózási vállalatokat, hogy szankciókkal sújthatják őket, ha kifizetéseket teljesítenek Iránnak a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladásért.

Az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által pénteken közzétett figyelmeztetés újabb nyomásgyakorlási réteget ad az Egyesült Államok és Irán közötti szembenálláshoz a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés ügyében.

Békeidőben a világ olaj- és földgázkereskedelmének körülbelül egyötöde halad át ezen a szoroson, amely a Perzsa-öböl kijáratánál fekszik.

Irán gyakorlatilag lezárta a szorost a normál forgalom előtt azzal, hogy hajókat támadott meg, illetve támadásokkal fenyegetett, miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án háborút indított. Később egyes hajóknak biztonságos áthaladást kezdett kínálni azzal, hogy partjaihoz közelebb eső alternatív útvonalakra terelte őket, és ezért időnként díjat számított fel.

Ez az úgynevezett „útdíjszedő” gyakorlat áll az amerikai szankciós figyelmeztetés középpontjában.

Az OFAC szerint a fizetési követelések nemcsak készpénzes utalásokat foglalhatnak magukban, hanem „digitális eszközöket, beszámításokat, informális csereügyleteket vagy más természetbeni fizetéseket” is, beleértve a jótékonysági adományokat és az iráni nagykövetségeken teljesített befizetéseket.

„Az OFAC ezt a figyelmeztetést azért adja ki, hogy felhívja az amerikai és nem amerikai személyek figyelmét arra, milyen szankciós kockázatokkal jár az, ha ilyen kifizetéseket teljesítenek az iráni rezsimnek, vagy garanciákat kérnek tőle a biztonságos áthaladásra. Ezek a kockázatok a fizetés módjától függetlenül fennállnak” – közölte a hivatal.

Az Egyesült Államok Irán szoroslezárására április 13-án saját tengeri blokáddal válaszolt, megakadályozva, hogy iráni tankhajók kifussanak, és megfosztva Iránt attól az olajbevételtől, amelyre szüksége lenne gyengélkedő gazdaságának stabilizálásához.

Az amerikai Középső Parancsnokság közölte, hogy a blokád kezdete óta 45 kereskedelmi hajót utasítottak visszafordulásra.

A figyelmeztetés akkor érkezett, amikor Donald Trump amerikai elnök gyorsan elutasította Irán legújabb javaslatát a két ország közötti háború lezárására.

„Meg akarnak állapodni, én nem vagyok elégedett vele, majd meglátjuk, mi lesz” – mondta Trump pénteken a Fehér Házban. Nem részletezte, pontosan mit tart hiányosságnak, de csalódottságának adott hangot az iráni vezetéssel kapcsolatban.

„Nagyon széttagolt a vezetésük” – mondta Trump. „Mind meg akarnak állapodni, de teljesen össze vannak zavarodva.”

Irán állami IRNA hírügynöksége arról számolt be, hogy Irán csütörtök este adta át tervét a pakisztáni közvetítőknek.

Az Egyesült Államok és Irán közötti ingatag, háromhetes tűzszünet láthatóan továbbra is érvényben van, bár mindkét ország a megállapodás megsértésével vádolta a másikat. A patthelyzet egyre nagyobb nyomást gyakorol a világgazdaságra, felhajtja az árakat, és üzemanyag-, valamint más, az olajiparhoz kapcsolódó termékhiányhoz vezet.

Trump szerint a tárgyalások telefonon folytatódtak, miután a múlt héten lemondta követei pakisztáni útját. Az elnök ezen a héten egy új tervet is felvetett a létfontosságú átjáró újranyitására, amelyet Amerika öböl menti szövetségesei olaj- és gázexportjukhoz használnak.

Abbas Araghchi iráni külügyminiszter közösségi médiás bejegyzései szerint számos térségbeli partnerét tájékoztatta az ország háború lezárására irányuló kezdeményezéseiről. Pénteken tárgyalásokat folytatott Kaja Kallasszal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével is, aki kapcsolatban áll az EU öböl menti partnereivel.

Irán szombaton közölte, hogy kivégzett két férfit, akiket Izrael javára végzett kémkedés miatt ítéltek el.

Az iráni igazságszolgáltatás híroldala, a Mizanonline a férfiakat Jaghoub Karimpourként és Nasser Bekrzadeh-ként nevezte meg. Azt írta, hogy azután akasztották fel őket, hogy az ország legfelsőbb bírósága helybenhagyta a korábban kiszabott halálos ítéleteket.

A híroldal szerint Karimpourt azzal vádolták, hogy „érzékeny információkat” továbbított az izraeli Moszad hírszerző szolgálat egyik tisztjének, míg Bekrzadeh állítólag kormányzati és vallási vezetőkről adott át részleteket, valamint Natanzról is szolgáltatott információkat. Ez a közép-iráni város egy olyan urándúsító létesítménynek ad otthont, amelyet tavaly Izrael és az Egyesült Államok bombázott.

Irán az elmúlt hetekben több mint egy tucat embert akasztott fel állítólagos kémkedés és terrorcselekmények miatt.

Fu Cong, Kína ENSZ-nagykövete pénteken azt mondta, hogy a tűzszünet fenntartása „a legsürgetőbb kérdés”, ugyanúgy, mint az, hogy a felek ismét jóhiszemű tárgyalásokat folytassanak, „hogy megteremtsék a Hormuz újranyitásának alapjait”.

Fu szerint Wang Yi külügyminiszter „szinte folyamatosan telefonon van” az összes érintett fél képviselőivel, és hozzátette, hogy Kína támogatja Pakisztán közvetítői erőfeszítéseit.

Fu hangsúlyozta, hogy az Iránban és a szomszédos országokban tapasztalható óriási szenvedés, valamint a világgazdaságban – különösen a fejlődő országokban – növekvő zűrzavar „gyökérokát az Egyesült Államok és Izrael jogtalan háborúja jelenti”.

More from HAJÓZÁS

---