A mesterséges intelligencia (AI), amely mára a légi áruszállítási kereslet egyik legfontosabb hajtóerejévé vált, azon iparágak közé tartozik, amelyek a leginkább megszenvedhetik, ha a közel-keleti konfliktus a jövő évre is áthúzódik – állapítja meg egy jelentős tanulmány.
Legfrissebb Gazdasági Kilátások (Economic Outlook) jelentésében a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – amely közel 40 iparosodott országot tömörítő globális szakpolitikai fórum – egy úgynevezett „elhúzódó fennakadás” forgatókönyvet vázol fel.
Ez a forgatókönyv abból indul ki, hogy az Öböl-országok energia-termelésében és exportjában jelenleg tapasztalható zavarok egészen 2027-ig fennmaradnak. Ennek következménye a magasabb energiaár, az ellátási hiányok fokozódó kockázata, valamint a globális pénzügyi feltételek szigorodása lenne, amelyek szélesebb körű és hosszabb távú hatással lennének a világgazdaságra.
„Speciális alapanyagok az Öböl-térségből”
Az OECD rámutatott, hogy az ellátási hiányok különösen károsak lehetnek bizonyos gyorsan növekvő ágazatok számára, például a mesterséges intelligencia területén.
Az elhúzódó válság esetén fellépő jelentős energiaár-sokkok vagy energiahiányok növelnék az adatközpontok üzemeltetési költségeit, és korlátoznák az AI-rendszerekhez szükséges kritikus hardverek ellátását.
A legfontosabb alkatrészek – különösen a félvezetők – gyártása nagymértékben függ az energia- és petrolkémiai intenzív gyártási folyamatoktól, amelyek importált alapanyagokra és az Öböl-országokból származó speciális összetevőkre támaszkodnak.
Az alapvető, hiánycikknek számító termékekre vonatkozó exportkorlátozások további szigorítása tovább növelheti a bizonytalanságot, és súlyosbíthatja az elhúzódó ellátási zavarok, illetve energiahiányok hatását.
Emellett a földgáztermelő létesítmények tartós leállása és a Hormuzi-szoroson keresztüli kereskedelem korlátozása csökkentené más, az AI-alkatrészek gyártásában intenzíven használt nyersanyagok – például a hélium – rendelkezésre állását is.
Mindez tovább csökkentheti az AI-beruházások kapacitását és ösztönző erejét, ami érezhetően lassabb gazdasági növekedést eredményezhet azokban az országokban, amelyek jelenleg az AI-hoz kapcsolódó beruházások és termelés révén növekednek.
„A légi árufuvarozás legnagyobb növekedési motorja”
Az év elején tartott egyik webináriumon Henk Venema, a DHL Global Forwarding globális légi árufuvarozási részlegének ügyvezető alelnöke (EVP, Global Airfreight) úgy fogalmazott, hogy a hiperskálás AI:
„Valószínűleg a légi árufuvarozás legnagyobb növekedési motorja lesz 2026-ban és az azt követő években.”
A hiperskálás AI olyan rendkívül skálázható számítástechnikai infrastruktúrák szállítását foglalja magában, mint:
- nagyméretű adatközpontok,
- nagy teljesítményű processzorok,
- valamint kiterjedt hálózatok,
amelyek komplex AI-modellek fejlesztéséhez, tanításához és működtetéséhez szükségesek.
Venema szerint:
„Óriási kereslet érkezik az úgynevezett VTT-országokból – Vietnámból, Thaiföldről és Tajvanról –, főként az Egyesült Államok középnyugati és központi régióiba, ahol adatközpontokat és adatparkokat építenek. Ugyanakkor más piacokra is jelentős mennyiség irányul. Ez a szegmens várhatóan továbbra is rendkívül gyors növekedést mutat majd, és jelentős légi árufuvarozási kapacitást köt le.”
Az OECD hangsúlyozza, hogy az AI-hardverek alkatrészei „nagymértékben határokon átnyúló kereskedelem tárgyát képezik”, ezért a szállítási költségek emelkedése komoly hatást gyakorolhat az értékláncokra.
Példaként említi, hogy amikor a jemeni húszi lázadók 2023 végén támadásokat kezdtek a Vörös-tenger déli bejáratánál közlekedő kereskedelmi hajók ellen, a szállítási költségek megugrottak, a szállítási idők pedig jelentősen megnőttek. Ez az adatközpontok építéséhez szükséges építőanyagokat is érintette.
Közel-keleti AI-projektek veszélyben
A konfliktus további eszkalációja negatív hatással lehet a Közel-Keleten zajló nagyszabású AI-infrastruktúra beruházásokra is.
Ide tartoznak a több gigawattos adatközpont-kampuszok, amelyek szorosan kapcsolódnak az állami befektetési alapokhoz és kormányzati finanszírozású tőkéhez.
A tartós geopolitikai feszültségek késedelmet vagy akár teljes leállást is okozhatnak ezeknél a projekteknél.
Emelkedő tengeri és légi fuvardíjak
Az OECD kiemeli, hogy a harcok kezdete óta eltelt mintegy három hónap során a fuvardíjak jelentősen emelkedtek, különösen a Közel-Keletre irányuló vagy azon keresztülhaladó áruk esetében.
A drágulás oka többek között:
- a magasabb háborús kockázati biztosítási díjak,
- a nem tervezett kikötések és rakománykezelés többletköltségei,
- az emelkedő hajó- és repülőgép-üzemanyagárak.
A növekvő üzemanyagárak következtében:
- a globális tengeri konténerfuvardíjak körülbelül 45%-kal emelkedtek a konfliktus előtti szinthez képest,
- a globális légi árufuvarozási díjak pedig közel 30%-kal nőttek.
A globális szűk keresztmetszetek inkább a szárazföldi logisztikai torlódásokból fakadnak, mint a tengeri útvonalak általános problémáiból. A hajótorlódások elsősorban a Perzsa-öböl kikötőire koncentrálódnak.
A Hormuzi-szoros a konfliktus központjában
A konfliktus e heti újabb eszkalációja – amely veszélybe sodorta az amúgy is törékeny amerikai–iráni tűzszünetet – még valószínűbbé teszi az OECD által felvázolt „elhúzódó fennakadás” forgatókönyvet.
Jelentések szerint iráni dróntámadások érték Kuvait nemzetközi repülőterét, miközben az Egyesült Államok csapást mért egy iráni olajszállító hajóra és Qeshm-szigetre.
A Hormuzi-szoros újranyitása – amely ma már a katonai konfliktus epicentrumának számít – talán távolabb van, mint valaha.
Irán számára ez a vízi útvonal rendkívül erős gazdasági fegyver, amelyet maximálisan kihasznál, és egyben jelentős nyomásgyakorló eszköz az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon.
„Teheráni vám”
A brüsszeli székhelyű International Crisis Group (ICG) szerint:
„A Hormuzi-szoros továbbra is a konfliktus egyik központi vitakérdése.”
A szervezet szerint Irán azon dolgozik, hogy a háborús időszakban alkalmazott korlátozásokat és ellenőrzéseket állandó rendszerré alakítsa.
Az elmúlt héten naponta mintegy két tucat hajó haladt át állítólag az Iráni Forradalmi Gárda által kiadott engedélyek alapján, elfogadva Teherán által kijelölt útvonalakat és díjakat.
Az iráni vezetés azt állítja, hogy az úgynevezett Perzsa-öböl Szoros Hatóság (PGSA) révén az „iráni irányítás” már kialakult nemzetközi valóság, és Omán is részt vesz majd az igazgatásban.
A brit The Telegraph hasábjain Tom Sharpe, a Királyi Haditengerészet egykori tisztje azt írta, hogy Irán fokozatosan hivatalos díjfizetési rendszert vezet be a szorosban.
„Ellenőrzőpontokon, hajóellenőrzéseken, diplomáciai háttéralkukon és kifejezett biztonsági díjakon keresztül – a Teheráni Vámon keresztül – az iráni vezetés a világ egyik legfontosabb energiaszűkületét fizetős átjáróvá alakítja.”
Hozzátette:
„A probléma az, hogy az iráni fenyegetés olyan szintre való csökkentése, amely mellett a hajózás ismét biztonságosan működhetne – gyakorlatilag nullára –, rendkívül nehéz feladat volt, és az is marad.”
A patthelyzet következményei egyre súlyosabbak
Az amerikai pénzügyminisztérium már szankciókat vezetett be a PGSA ellen, jelezve, hogy Washington nem fogadja el az iráni ellenőrzés intézményesülését a szoros felett, függetlenül attól, hogy jár-e tranzitdíjjal.
Az Egyesült Államok áprilisban haditengerészeti blokádot vezetett be Irán ellen, Donald Trump stratégiája pedig az iráni gazdaság fokozatos megfojtására épül.
Közben az amerikai haditengerészet továbbra is „csendben kíséri” a kereskedelmi hajókat a Hormuzi-szoroson keresztül, bár az eddig segített mintegy hetven hajó csak töredéke a háború előtti napi több mint száz hajós forgalomnak.
Mivel a vízi útvonal továbbra is nagyrészt blokkolva van, a gazdasági következmények egyre súlyosabbak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetői közösen figyelmeztettek arra, hogy nyári üzemanyagválság alakulhat ki, ha a Hormuzi-szoros zárva marad.
Az ICG hangsúlyozta, hogy Irán és az Öböl-országok élelmiszerimportjának jelentős része a szoroson keresztül érkezik nyugatról, miközben a világ energia-, műtrágya- és egyéb alapvető nyersanyag-ellátásának jelentős része keleti irányba halad át rajta.
Ennek a forgalomnak a tartós megszakadása súlyos következményekkel járhat világszerte:
- megugró szállítási költségek,
- üzemanyaghiány,
- széles körű élelmiszerbiztonsági problémák a műtrágya-hiány miatt,
- a mezőgazdasági termelés visszaesése,
- valamint az ipari termelés zavarai a nyersanyagok hiánya következtében.
A világ számos ágazata – köztük a mesterséges intelligencia iparága – egyre inkább ki van téve annak a kockázatnak, hogy a Hormuzi-szoros körüli patthelyzet tartósan fennmarad.
More from LOGISZTIKA
A német teherszállítók a Bundestag előtt kívánnak meghallgatást kérni a DB beruházásai ügyében
A kérelem a DB InfraGO építési munkálatai miatt az Úr mennybemenetele ünnepére eső időszakban bevezetett kapacitáskorlátozásokra és forgalomátirányításokra vezethető vissza. A …
Xeneta elemzői vélemény – A közel-keleti konfliktus és az energiaválságtól való félelmek hatalmas fuvardíj-emelkedéseket hajtanak
A konténeres tengeri szállítmányozás globális piacán egyre nagyobb lendületet vesz a fuvardíjak emelkedése. A folyamatot a Közel-Keleten zajló konfliktus, a …
A globális légitársaságok vezetői az iráni háború okozta üzemanyag-sokkra keresik a választ az iparági csúcstalálkozón
RIO DE JANEIRO, június 4. (Reuters) – A hétvégén Rio de Janeiróban összegyűlő légitársasági vezetők az iparág legnagyobb válságára keresik …