Az iráni háború rávilágít a finomítói kapacitás visszaesésére, veszélybe kerülhetnek Európa nyári járatai

LONDON, április 15. (Reuters) – Előfordulhat, hogy az európai nyaralóknak át kell gondolniuk a nyári utazási terveiket, mivel a légitársaságok esetleges járatföldön tartásra készülnek egy egyre súlyosbodó üzemanyag-ellátási válság miatt, amelyet az iráni háború váltott ki. Ez a válság újabb ébresztő a régió számára, amely fokozott geopolitikai feszültségek korszakában küzd az energiabiztonsággal.

Európa olaj- és gázipara az elmúlt 25 évben drámai mértékben zsugorodott: az Északi-tenger termelése visszaesett, és a kontinensen több mint 30 finomítót – a finomítói kapacitás 16%-át – bezártak.

Ez a visszaesés a csökkenő belföldi kereslet, az erősödő tengerentúli verseny, valamint az elmúlt évtizedben egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását célzó kormányzati törekvések együttes következménye.

Az eredmény az lett, hogy Európa erősen ráutalt lett az energiaimportra – ez a sebezhető gyenge pont négy éven belül már másodszor lepleződött le fájdalmasan.

Először az orosz földgázellátás hirtelen kiesése következett be Moszkva 2022-es ukrajnai inváziója után. Ezután az iráni háború – amely most a hetedik hetében jár – alatt lezárt Hormuzi-szoros ismét nyilvánvalóvá tette, mekkora kockázatot jelent Európa növekvő kitettsége a nemzetközi energiaellátási sokkoknak.

Ez a sebezhetőség sehol sem látható olyan világosan, mint a repülőgép-üzemanyag esetében.

Repülőgép-üzemanyag ellátási válság

Európa jobban függ a repülőgép-üzemanyag importjától, mint bármely más közlekedési üzemanyag esetében. A régió tavaly körülbelül napi 1,6 millió hordót fogyasztott, ebből nagyjából 500 000 hordót importált a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint. Ennek az importnak körülbelül 75%-a a Közel-Keletről érkezett.

Ez a függőség rendkívül sebezhetővé tette Európát az Öböl térségéből eredő ellátási sokkal szemben.

Az ázsiai finomítók, amelyek nyersolajimportjuk mintegy 60%-át a Közel-Keletről szerzik be, február és április között körülbelül napi 3 millió hordóval voltak kénytelenek visszafogni működésüket az IEA szerint.

Ez a visszaesés súlyos üzemanyaghiányt idézett elő Ázsiában, amire a kormányok üzemanyag-takarékossági intézkedésekkel, támogatásokkal és egyes esetekben exportkorlátozásokkal reagáltak – többek között Kínában is.

Mivel az ázsiai kereslet versenyez a szűkösen elérhető készletekért, az európai repülőgép-üzemanyag irányadó ára március 18-án történelmi csúcsra, tonnánként 1800 dollárra ugrott, mielőtt ezen a héten körülbelül 1450 dollárra enyhült. A repülőgép-üzemanyag finomítói árrései szintén rekordmagasságba emelkedtek, meghaladva a 100 dollárt hordónként, ami több mint ötszöröse az egy évvel korábbi szintnek a HiLo Analytics szerint.

Európa nehezen tudta pótolni a kieső közel-keleti mennyiségeket. A repülőgép-üzemanyag importja márciusban nagyjából napi 437 000 hordóra esett vissza, ami 13%-kal alacsonyabb a 2025-ös átlagnál, és a Kpler elemzőcég szerint áprilisban tovább csökkenhet, egészen napi 275 000 hordóra.

Fontos, hogy az áprilisi importból körülbelül napi 125 000 hordó az Egyesült Államokból érkezhet – ez a hosszú távú beszerzésre való átállás jól mutatja, mennyire megfeszültek már az ellátási láncok.

A regionális készletek is gyorsan apadnak. Az Amszterdam–Rotterdam–Antwerpen finomítói és tárolóközpontban független szereplők által tartott repülőgép-üzemanyag- és kerozinkészletek a múlt héten közel 8%-kal, 646 000 tonnára csökkentek, ami 2023 márciusa óta a legalacsonyabb szint a holland Insights Global tanácsadó cég szerint.

A Közel-Keletről érkező utolsó repülőgép-üzemanyag-szállítmányok most közelednek Európa felé. Ez azt jelenti, hogy a pótlólagos mennyiségek megtalálása hamarosan még nehezebb – és még drágább – lesz.

Kevés lehetőség van az ütés tompítására

Az Airports Council International Europe (ACI) múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a régió akár három héten belül rendszerszintű repülőgép-üzemanyaghiánnyal nézhet szembe.

Mivel a készletek kritikusan szűkösek, a légitársaságok és az olajimportőrök két kellemetlen lehetőség között választhatnak: vagy felverik az árakat, hogy Ázsiával versenyezzenek a szűkös készletekért, vagy csökkentik a fogyasztást.

A Lufthansa vezérigazgatója, Carsten Spohr kedden figyelmeztetett arra, hogy a repülőgépek földön tartása „elkerülhetetlenné válhat”, ahogy a hiány egyre több nagy repülőteret érint.

Európa legnagyobb légitársasága vészforgatókönyveket készített, amelyek között akár 5%-os kapacitáscsökkentés is szerepel, ami 20–40 idősebb, kevésbé üzemanyag-hatékony, korai kivonásra kijelölt repülőgép leállítását jelentheti.

Spohr azt mondta, hogy a Lufthansa, amely akár 24 hónapra előre fedezi az üzemanyagár-kockázatot, és december 31-én 85%-os fedezettséggel rendelkezett, rövid távon viszonylag jó helyzetben van.

Nem minden légitársaság ennyire védett. Az EasyJet az elkövetkező hónapokra szóló üzemanyag-szükségletének nagy részét ugyan lefedezte, de ezek a pozíciók nyár végére kifutnak, és a brit diszkont légitársaság figyelmeztetett, hogy a jegyárak emelkedhetnek.

Az Airlines for Europe (A4E) arra kérte az Európai Uniót, hogy vezessen be válságkezelő intézkedéseket, többek között uniós szintű repülőgép-üzemanyag-ellátási monitoringot, a légi közlekedésre vonatkozó uniós karbonpiac ideiglenes felfüggesztését, valamint bizonyos légiközlekedési adók eltörlését. A Reuters által látott dokumentum tartalmazta ezeket a kéréseket.

A válság világosan megmutatja annak stratégiai árát, hogy a belföldi energiainfrastruktúra – a finomítóktól a kitermelési olaj- és gázágazatig – megbízható alternatívák nélkül sorvadt le.

A kormányok rövid távú mozgástere korlátozott, és a legkézenfekvőbb megoldások – például a finomítókat és légitársaságokat terhelő karbonjellegű adók átmeneti enyhítése – közvetlenül ütköznek a klímavédelmi vállalásokkal.

Hosszabb távon a kormányok ösztönözhetik a finomítókat alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok előállítására, bővíthetik a fenntartható repülőgép-üzemanyag-termelést, vagy szén-dioxid-leválasztási technológiákat vezethetnek be – vagyis olyan politikákat, amelyek egyszerre próbálják növelni a belföldi kapacitásokat és csökkenteni a kibocsátást.

Jelenleg azonban az európai légitársaságok – és a nyári utazók – kilátásai borúsak.

More from REPÜLÉS

---